Az oldalainkba ágyazott Google Adwords kódja marketing célokra, valamint a Google Analytics kódja a látogatottság méréséhez sütiket használ.

Adatkezelési szabályzat Elfogadom!

A Középkori Egyetem

hu

Érdekességek

Néhány érdekes olvasnivaló a középkori egyetemről

A középkori egyetem ismert oktatói


Vilmos püspöknek az alapításban játszott meghatározó szerepére utal, hogy mindjárt az egyetem alapítását követően Pécsre tudott „csábítani" egy igen neves jogtudóst, Galvano di Bolognát. A bolognai származású tudós Padovában szerezte egyházjogi doktorátusát. 1362-től pécsi kinevezéséig a padovai egyetem egyházjog tanára volt. Az 1370-es évek első felében a magyar uralkodót szolgálta diplomataként. A „csábítást" a szokásosnál lényegesen jobb anyagi feltételek jelentették: a 600 aranyforint évi fizetés, amelyhez Ürög falu 70 forintnyi tizede és pécsi lakás járult. Minderre bizonyára szükség volt, hogy a neves professzor otthagyja Bolognát Pécs kedvéért. Az új egyetemet pedig vonzóvá tette az ismert jogtudós jelenléte. Egyszersmind személyén keresztül bizonyított, hogy az egyetemszervezés a jogi fakultás megszervezésével kezdődött. Galvano di Bologna pécsi működése nem lehetett hosszú életű, bár pontos adataink nincsenek róla. 1374-ben – valószínűleg Vilmos püspök halálát követően – visszatért Bolognába, így pécsi tartózkodása maximum hét évet tesz ki. Valójában még ennél is kevesebbről lehetett szó, hiszen közben a király számára követi megbízatásokat is teljesített.

A szabad művészetek fakultásán taníthatott a nürnbergi származású Hermann Lurcz. 1379-ben Prágában tűnt fel, majd hat esztendővel később már a bécsi egyetem orvoskarának professzoraként tevékenykedett. Néhány további személyről is feltételezhető, hogy az egyetem tanára lehetett. Közéjük tartozik Pál szebeni, Rudolf pécsi, Szlavóniai Miklós pozsegai prépost, Kolozsvári Jakab egri és Czudar Imre pécsi kanonok.

 

A középkori egyetem diákjai


Az egyetem diákjai a latin kereszténységhez tartozó „világ" minden pontjáról érkeztek. Az egy helyről származók csoportja egy-egy natiót alkotott. A hallgatóknak be kellett iratkozni az egyetemre, erről a matriculák tanúskodnak. Igaz, a koraiak csak töredékesen maradtak fenn, ennek ellenére például már a 12. században tudunk Oxfordban, Párizsban tanuló magyar diákokról. A Pécsett tanuló diákokról is csupán információ-töredékek állnak rendelkezésünkre, mivel nem maradt korunkra az egyetem anyakönyve. A Szentszékhez benyújtott 15. század eleji folyamodványok őrizték meg néhány hallgató nevét.

 

Hol tanítottak a pécsi professzorok?


Az ismert nyugat-európai példákkal megegyezően több helyszínen folyhatott az oktatás: a több évszázados múltra visszatekintő székesegyházi iskola termeiben; a professzorok házaiban, lakásaiban; a nagy létszámú előadásokat pedig Pécsett is bizonyára a templomokban, különösképpen a székesegyházban tarthatták.

 

Az úgynevezett Pécsi egyetemi beszédek


A müncheni Staatsbibliothek katalógusában a 19. század végén jelent meg az első információ arról a kéziratról, amely Pécsi egyetemi beszédek címen került be a magyarországi köztudatba (Sermones compilati in Studio generali Quinqueecclesiensi in regno Ungariae). A pécsi egyetem kutatásával foglalkozók mindegyike érintette, a szöveg filológiai feldolgozásával és a kódex közlésre való előkészítésével Petrovich Ede, majd Timkovics Pál foglalkozott. A kötet megjelenését egyikük sem érte meg, így a befejező munkálatokba többen is bekapcsolódtak, például Kulcsár Péter, Pajorin Klára, Szovák Kornél és mások. Az egyetemi beszédek vizsgálata azonban a pécsi kapcsolatok tekintetében negatív eredménnyel zárult. A kódex eredetije valamikor a 13–14. század fordulóján készült német nyelvterületen, a magyar szentekre való utalás a magyarországi dominikánus környezetben lett a kompiláció része, a pécsi utalás pedig a másolat használatával áll összefüggésben. Nem a pécsi egyetem, hanem a dominikánus oktatás egy értékes dokumentumának tarthatjuk.